A csipkebogyó (Rosa canina)
Népies nevei: Kutyarózsa, csipkerózsa, vadrózsa, hecserlifa, tüskefa, csipkebokor, sipke, csitkenye, hecsedli, hecse(m)pecs, seggvakaró.
A drogot a növény téglavörös színű, tehát nem teljesen érett állapotban lévő hecserlibogyók szolgáltatják. A bogyók 1,5 - 3 cm. hosszú, húsos falú eleinte zöld, majd téglavörös, végül meggypiros színű, belsejében több, szúrós szőrökkel borított aszmagtermés található.
A csipkebogyó tartalmaz fajtól függően 200-1700 mg/100 g C-vitamint, 14 g/100 g cukrot, 3,5 g/100 g pektint, 5 g/100 g alma- és citromsavat, 4 g/100 g fehérjét, karotinoidokat, B1-, B2-, E-vitaminokat és ásványi anyagokat (pl.
magnézium). A vadrózsa magvaiból nyert olajat a kozmetikai ipar hasznosítja a bőr regenerálására.
A csipkebogyó a vadrózsa és a japán rózsa (Rosa canina) gyógyhatású áltermése.
Hogy milyen gyógynövényeket használjunk különböző betegségekre, ebben ad hasznos segítséget a www.gyogynoveny.lapok.eu oldal.
Az weboldalon felhasznált források: www.drogorigo.hu, hu.wikipedia.org, www.nepgyogyaszat.hu
Az oldalon szerepelt receptek, információk nem helyettesítik az orvos véleményét, tanácsát, minden esetben kérje ki szakember véleményét a fogyasztás előtt! Az oldal tulajdonosa nem vállal felelősséget az esetleges fogyasztásból eredő károkért.
A csipkebogyó története
Szaknyelven a Rosa canina-t, azaz a csipkebogyót a vadrózsa vitamindús gyümölcsének nevezik, de vannak tájegységek, ahol gyepűrózsa vagy ebrózsa néven emlegetik. A vadrózsára, mely a rózsa őse, erdőszélen, mezsgyén, bozótosban és sövényesben, napos pusztákon, és töltéseken akadhatunk rá.
Termését már a Krisztus előtti időkben gyógynövényként hasznosították.
Hazánkban cserjés hegy- és domboldalakon, tölgyesekben, erdővágásokon, erdőszéleken, csatornapartokon, kerítések mellett megtalálható az egész ország területén. Tömegesen fordul elő Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Veszprém megyékben. A vadon termő és termesztett rózsafajok begyűjtött terméseit a gyakorlatban egy fajként kezelik, mint Linné korában a XVIII. században szokásos volt.
A Bibliában a csipkebokor Mózes elhivatását jelképezi. A középkorban a lángoló, de el nem égő csipkebokrot Mária jelképének tekintették, aki Isten anyjává lett és mégis érintetlen maradt. A barokk művészetben az égő csipkebokor a szeplőtelen fogantatás jelképe lett.
A világos rózsaszín virágok júniusban vagy júliusban nyílnak, nem tömöttek, szinte szagtalanok, a törzset és az ágakat durva tüskék borítják. A húsos vacokból keletkezik az érett állapotban fénylő, piros csipkebogyó, amelynek belsejében több kőkemény aszmagtermés (mag) található. A magokat szúrós hegyű szőrök - viszketőpor - veszik körül.
A csipkebogyó tartalmaz fajtól függően 200-1700 mg/100 g C-vitamint, 14 g/100 g cukrot, 3,5 g/100 g pektint, 5 g/100 g alma- és citromsavat, 4 g/100 g fehérjét, karotinoidokat, B1-, B2-, E-vitaminokat és ásványi anyagokat (pl. magnézium).
A gyógyászatban frissítő íze, magas C-vitamin- és más (B1-, B2-, K-, P-) vitamin-, valamint ásványi anyag- és nyomelem tartalma miatt használjuk. A felaprított és szárított gyümölcsből készült tea reggel élénkítő hatású, nyáron hidegen alkalmas a nagy szomjúság oltására, télen pedig forrón fogyasztandó. A csipkebogyó sok teakeverék alkotórésze; mindenekelőtt azoké, amelyek a náthás időszakokban a megelőzést, influenzában pedig a panaszok csökkenését szolgálják.
A csipkebogyók teája a C-vitamin-tartalom miatt immunerősítő és roboráló hatású, influenzajárványok esetén megelőzésre, valamint náthás és lázas megbetegedések, legyengült állapotok kiegészítő kezelésére való, magnézium forrás, enzimaktivátor
és gátolja a meszesedést.
Serkenti a mellékvesék és a máj működését is. A csipkebogyótea gyenge hashajtóként és vizelethajtóként is ismert, ajánlott vesekő, vesehomok kezelésére is. Kevéssé ismert, hogy a csipkebogyók főzete külsőleg és belsőleg jól használható nehezen gyógyuló sebek, fertőzések kezelésére.
Lázas gyermekeknek ízleni szokott a csipkebogyótea, tisztán vagy mézzel édesítve. Specifikus hatásokat eddig nem tudtak kimutatni, bár enyhe hashajtó hatású, amit a gyümölcssav okoz, és a magoknak enyhe vizelethajtó hatása van. Közkedvelt még a túlérett csipkebogyóból készült lekvár (hecsedli) is. Étvágygerjesztő hatású, a reggeli "falatozást" segíti. Egyes vidékeken palacsintát is töltenek vele.
További gyógynövények
Gyógynövényekkel a betegségek ellen
Citromfű nyugtató és görcsoldó
Fekete bodza a meghülés és láz ellen
Bíbor kasvirág az immunrendszer stimulátor
Bazsalikom az afrodiziákum és még a köhögést is csillapítja
Cserszömörce fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő
Hársfavirággal a köhögés ellen
Izlandi zuzmó a köhögés és láz elleni moszat
Amit az influenzáról és a megfázásról tudni érdemes
Angyalgyökér az étvágygerjesztő és görcsoldó
Apróbojtorján, epeműködést szabályzó, antibiotikus hatású és gyulladásgátló növény.
Benedekfű, étvágyjavító és emésztést fokozó hatású szer.
Árnika, hasmenéses állapotok kezelésére, de felső légutak gyulladására is hasznos orvosság.
